Fajok és elterjedésük A kereskedelem több mint 2600 madárfajt érint. Afrikából - fõleg Szenegálból és Tanzániából - származik a kereskedelmi forgalomba kerülõ madarak több mint kétharmada. 2001-ben az afrikai országok Szenegáli papagájból 51000 példányt, Jákópapagájból 22000 példányt exportáltak. Latin-Amerikából fõleg a papagájfélék, Ázsiából és Óceániából fõleg a kakaduk és a lórik keresettek. Elsõsorban élõ madarakkal kereskednek, de a turisták a madarak tollaival díszített termékekkel is találkozhatnak. A tenyésztõk néha ritka madarak tojásainak csempészésével is próbálkoznak.

Kereskedelem A 80-as, 90-es években több millió egyedet exportáltak évente. A legnagyobb importor az EU, az USA és Szingapúr. A 90-es évek végén az EU importálta a világon kereskedelmi forgalomba kerülõ madarak 75%-át, közel egy millió egyedet; az afrikai pintyfélék majdnem 90%-át és a papagájok 74%-át. A kereskedelemben a tenyészetekbõl származó madarak aránya egyre nagyobb. A tenyészetek nem az exportáló, hanem az importáló országokban találhatók, azaz a profit nem a helyi közösségeknél jelentkezik. A helyiek csak a vadon befogott madarak értékesítésével juthatnak bevételhez, ám az európai bolti árnak csak töredékét kapják. Például egy vadon fogott Szenegáli papagájért a felvásárlók 20-60 centet adnak a befogónak, míg egy európai kisállat-kereskedésben 65 $-ért adják el.

A díszmadarak illegális kereskedelme jelentõs. A kereskedelem hozzájárulhat a madárfajok kipusztulásához (Spix ara) és állományuk drasztikus csökkenéséhez (Jácint ara vagy Kékfejû ara). Míg az utóbbi ára 1995-ben, Bolíviában 15-20 $ volt, addig 2002-re ugyanott már meghaladta az 1000 $-t, Csehországban pedig elérte a 12 500 $-t. Egyéb veszélyeztetõ tényezõk: Élõhelyének elvesztése fenyegeti a legtöbb nagytestû papagájfajt, hiszen továbbra is folytatódik a trópusi esõerdok pusztítása mind Dél-Amerikában, mind Délkelet-Ázsiában.

A cikk hamarosan folytatódik és bõvül...